Nem véletlenül honosodott meg nőgyógyászati rákszűrés vagy éves rákszűrés néven a köznyelvben: a nőgyógyászati szűrővizsgálatok középpontjában a méhnyakrák-szűrés áll. A szűrővizsgálatok azért fontosak, mert lehetővé teszik a betegségek korai felismerését, még mielőtt azok tüneteket okoznának.
Fontos megkülönböztetni a szűrést a kezeléstől: míg a szűrővizsgálat célja a betegségek időbeni felismerése, a kezelés már egy kialakult betegség gyógyítására vagy a tünetek enyhítésére irányul.
Általánosságban elmondható, hogy a szűrővizsgálatok megbízhatósága nem éri el a 100%-ot, mivel az eredményeket számos tényező befolyásolhatja. A méhnyakrákszűrés érzékenysége 70-80% között mozog, vagyis egyetlen vizsgálat esetén ekkora az esély arra, hogy a betegségre utaló jelek időben felismerhetők legyenek. Az ismételt vizsgálatok célja, hogy növeljék ezt az arányt, és minél nagyobb biztonsággal észleljék a betegséget vagy annak előjeleinek jelenlétét. Ezért javasolt évente részt venni nőgyógyászati szűrővizsgálaton, hogy a betegség esetleges kialakulása során több szűréssel növelhessük a felismerés hatékonyságát.
A nőgyógyászati szűrővizsgálatok során ma már gyakran végzünk ultrahangos kismedencei vizsgálatot is, amely elsősorban állapotfelmérésre szolgál, nem pedig a rák szűrésére. Az ultrahang technológia folyamatos fejlődésével és az orvosi tapasztalatok bővülésével egyre pontosabban észlelhetők bizonyos kóros eltérések, például a termékenységet befolyásoló tényezők vagy más aggasztó jelek. A kismedencei ultrahang vizsgálat azonban nem alkalmas nőgyógyászati rák szűrésére.
A citológiai vizsgálat menete
Tapasztalatom és meggyőződésem, hogy a vizsgálat sokkal kevésbé kellemetlen, ha nem jár szorongással. Ebben jelentős segítség, ha a páciens tudja, hogy mi történik, mit miért és hogyan végzünk. Ezért részletesen igyekszem elmagyarázni, mi történik.
A vizsgálat során áttapintom a külső és belső nemi szerveket. Ezután egy spekulumot (becenevén „kacsa”) használva feltárom a hüvelyt. A cél, hogy laposan megvizsgáljam a méhnyakat és a hüvelyfalat. A feltárás általában nem fáj, bár feszítő érzés jelentkezhet, amikor „kinyitjuk a kacsa csőrét”. Ezt azért tesszük, hogy rálássunk a méhnyakra. A következő lépés a kenetvétel. A citológiai mintavétel során egy speciális eszközzel sejteket gyűjtök a méhnyakról. A teljes folyamat fájdalommentes és általában néhány percet vesz igénybe.
A levett mintát laboratóriumba küldjük, ahol patológusok mikroszkóp alatt elemzik az abban található sejteket. Az eredmények alapján lehetőség nyílik kóros elváltozások, gyulladások vagy fertőzések azonosítására.
A nőgyógyász feladata a mintavétel elvégzése és az elsődleges értékelés. A patológus végzi el a sejtek részletes mikroszkópos vizsgálatát. Az ő diagnózisa alapján dől el, hogy szükség van-e további vizsgálatokra vagy kezelésekre.
A rákkeltő HPV
A méhnyakrák-szűrés fő célja a nemi úton terjedő Humán Papillomavírus (röviden HPV) jelenlétének kiszűrése. A HPV tehető felelőssé a kialakult méhnyakrák esetek többségéért.
A HPV az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés világszerte. A legtöbb szexuálisan aktív ember élete során legalább egyszer megfertőződik vele.
A legnagyobb kockázatú Humán Papillomvírus (HPV) típusok közül néhány kiemelkedően veszélyes. A kutatások alapján a következő HPV-típusok számítanak a legveszélyesebbnek:
HPV 16: a legnagyobb kockázatú típus, a méhnyakrákos esetek kb. 50-60%-áért felelős, egyéb daganatokban is gyakori (például torok-, végbél- és péniszrák).
HPV 18: a méhnyakrákos esetek kb. 10-15%-áért felelős, különösen agresszív lehet, mivel gyorsabb daganatképződést okozhat.
HPV 31: a HPV 16-hoz hasonlóan magas kockázatú, de ritkábban fordul elő. Összefüggésbe hozható a méhnyakrák mellett a végbél- és szeméremtestrákkal is.
HPV 33, HPV 45, HPV 52, HPV 58
Szakmai körökben folyamatos vita zajlik arról, hogy a méhnyakrákszűrés során a HPV-alapú vagy a hagyományos citológiai módszert lenne célszerűbb alkalmazni. A kérdés még nem dőlt el, mivel a HPV-alapú szűrésről egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő orvosi tapasztalat ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ajánlani lehessen. Magyarországon jelenleg a hagyományos citológiai szűrés az elterjedt gyakorlat, amelynek hatékonysága 70-80% körüli. Éppen ezért ajánlott a rendszeres ismétlés.
Tény, hogy ha a hagyományos citológiai eljárást kiegészítjük HPV-szűréssel, az eredmények alapján a kockázati tényezők pontosabban felmérhetők, ami hozzájárulhat a hatékonyabb megelőzéshez és korai felismeréshez. Jelenleg a társadalombiztosítás csak abban az esetben fedezi a HPV-szűrést, ha a citológiai vizsgálat kóros eltérést mutat. Ugyanakkor a citológiai mintavétel során lehetőség van arra, hogy saját költségen kérjük a HPV-szűrés kiegészítését.
A citológiai eredmények jelentése
A citológiai vizsgálat eredményei különböző kategóriákba sorolhatók. A normál sejtek mellett lehetnek atipikus vagy kóros sejtek is. Az eredmények értelmezése során fontos figyelembe venni, hogy egyes elváltozások gyulladásra utalhatnak, míg mások korai daganatmegelőző állapotokat jelezhetnek.
Nézzünk néhány variációt a kombinált szűrés kapcsán.
Mind a citológiai vizsgálat, mind a HPV-szűrés negatív
Ez a legkedvezőbb eredmény, hiszen azt jelzi, hogy jelenleg alacsony a méhnyakrák kialakulásának kockázata. Ezért általában háromévente elegendő a következő szűrés. Fontos azonban tudni, hogy ez a biztonság csak a mintavétel pillanatáig érvényes, mivel a szűrés a jövőbeni fertőzésekre nem ad védelmet.
Egy újonnan szerzett magas kockázatú HPV-fertőzés idővel problémát okozhat, ezért a megelőzés továbbra is kulcsfontosságú.
Citológiai vizsgálat negatív, de a HPV-szűrés magas kockázatú vírust mutat ki
Ez az eredmény gyakran aggodalmat kelt a páciensekben, pedig önmagában még nem jelent betegséget. A HPV-fertőzés gyakori, és bár a vírus egy ideig a sejtekben maradhat, az esetek 80-90%-ában az immunrendszer két éven belül képes felszámolni. Ugyanakkor ez az időszak pszichológiailag megterhelő lehet, hiszen a fertőzött személy egyrészt tisztában van vele, hogy továbbadhatja a vírust, másrészt aggódhat a későbbi következmények miatt.
Orvosi szempontból ez az eredmény fokozott figyelmet igényel: rendszeres citológiai szűrővizsgálat javasolt, valamint érdemes megfontolni a HPV elleni védőoltást.
Bár az utólag beadott oltás nem képes eltüntetni a már meglévő fertőzést, segíthet aktiválni az immunrendszert a vírus ellen. Emellett csökkentheti a további HPV-törzsekkel való fertőződés kockázatát, illetve az auto-infekció (azaz saját magunk újbóli megfertőzésének) esélyét.
Citológiai vizsgálat kóros, HPV-szűrés nem történt
A kóros eredmény az elváltozás súlyossága alapján további kategóriákra bontható. Például az ASC-US, ASC-H, LSIL és HSIL rákmegelőző állapotban lévő laphámsejtek gyanúját keltik. Az előbb felsorolt kategóriák, bár jelezhetnek rosszindulatú elváltozás felé vezető utat, még nem azok, tehát még nem formálódtak rosszindulatú sejtekké.
Ilyen esetben javasolt a HPV-szűrés utólagos elvégzése, hogy meg lehessen becsülni a kóros sejtek későbbi méhnyakrákkal összefüggő kockázatát. A HPV egy lassan beépülő és fokozatosan betegséget okozó vírus, azonban pontosan nem lehet megjósolni, hogy milyen gyorsan vezethet problémához.
Előfordulhat, hogy egy méhen vagy hüvelyen belüli fogamzásgátló eszköz irritációt okoz, vagy baktériumok gyulladást váltanak ki, aminek következtében a sejtek alacsony kockázatú kóros elváltozásokra hasonlítanak.
Orvosi szempontból ilyenkor rendszeres megfigyelés szükséges, amely 3-6 havonta ismételt citológiai vizsgálatokat foglal magában. Az orvosbiológiai kutatások célja olyan módszerek fejlesztése, amelyek segítenek meghatározni, hogy a vírus sejteket támadó hatása milyen stádiumban van. Magyarországon erre jelenleg a CINtec Plus nevű vizsgálat érhető el, de további fejlesztések is várhatók.
Ha a sorozatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a sejtek egyre kórosabb állapotban vannak, akkor egy konizációnak nevezett beavatkozással eltávolítható az érintett terület. Ez egy egynapos sebészeti eljárás, amely általában nem megterhelő a páciens számára, bár nem szült nőknél a méhszáj tágulása később kisebb-nagyobb nehézségeket okozhat.
Ha a konizáció sikeres, a szövettani vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az eltávolított szövet ép széllel kimetszett, vagyis nem maradtak kóros sejtek a méhszájon. Ha azonban ez nem teljesült, további szövettani mintavételekre vagy újabb konizációra, esetleg a méh teljes eltávolítására (hysterectomia) lehet szükség. Utóbbit akkor szoktuk felajánlani, ha a páciens már lezárta a családalapítást.
A nőgyógyászati szűrővizsgálatok életeket menthetnek
A HPV-fertőzés sok esetben tünetmentes marad, és észrevétlenül okozhat komoly elváltozásokat a szervezetben. A megelőzés egyik leghatékonyabb módja a rendszeres szűrés mellett a védőoltás, amely segít kivédeni a legveszélyesebb HPV-típusokat, így jelentősen csökkentheti a méhnyakrák és más daganatos megbetegedések (garat és végbélrák férfiak fertőződése esetén is előfordulhat) kialakulásának kockázatát.
A fertőzés súlyos pszichológiai stresszt is okozhat. A bizonytalanság, a betegség kockázata és a kezelés okozta aggodalmak mind befolyásolhatják a mindennapi életminőséget és a fertőzőképesség kihatnak az aktuális vagy a jövőbeni párkapcsolatra.
Magyarországon az általános iskolások számára lehetőség van az ingyenes HPV elleni oltás igénybevételére, amelyet érdemes elfogadni. Az oltás nem akadályozza meg a megfertőződést, de segít az immunrendszernek hatékonyabban legyőzni azt.
