PCOS – policisztás petefészek szindróma

Mit érdemes tudnia a policisztás petefészek szindrómáról (PCOS)? A szindrómának nevezett állapot mélyebb megértésével segítsünk Önnek abban, hogy a legmegfelelőbb kezelést és életmódot választhassa, legyen szó a tünetek enyhítéséről, a teherbeesésről, vagy a hosszú távú egészség megőrzéséről.

Mi a PCOS?

A PCOS egy hormonális rendellenesség, amely a nemzőképes nők körülbelül 5-10%-át érinti. Nevét a petefészkekben gyakran megfigyelhető apró cisztákról kapta, amelyek valójában éretlen tüszők. Ez azonban csak egy tünet a sok közül. A PCOS komplexebb probléma, melyet az androgén (férfi nemi hormonok, mint például a tesztoszteron) túlsúlya és az inzulinrezisztencia jellemez, ami számos tünetet okozhat.

Hogyan alakul ki a PCOS?

A PCOS kialakulásának hátterében a központi szereplő a tesztoszteron, vagyis a férfi nemi hormon. De mi köze ennek az inzulinhoz? A továbbiakban ezt fogom elmagyarázni, persze nagyon leegyszerűsítve.

Szénhidrátfogyasztás és inzulinemelkedés: Amikor szénhidrátot fogyasztunk, a szervezetünk glükózzá (cukorrá) bontja azt, ami a véráramba kerül. A vércukorszintünk megemelkedik. A hasnyálmirigyünk erre válaszul inzulint termel, melynek feladata, hogy a glükózt a vérből a sejtekbe juttassa energiaként. Ez egy normális működés, azonban itt szól közbe az inzulinrezisztencia.

Ha a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, ez az úgynevezett inzulinrezisztencia. Ennek kompenzálására a hasnyálmirigy még több inzulint termel, ami magas inzulinszinthez vezet a vérben. A magas inzulinszint több szempontból is problémás: 

• Serkenti az androgén termelést: a petefészkekben serkenti a férfi nemi hormonok (androgének, például tesztoszteron) termelődését.
• Csökkenti a SHBG (nemi hormon kötő globulin) szintjét: az SHBG egy fehérje, amely a tesztoszteront köti a vérben, így inaktívvá teszi azt. Ha kevés az SHBG, több szabad, aktív tesztoszteron kering a szervezetben.

Mindkét tétel (tesztoszteron, SHBG) szintjét szokás vérvétel során laborban megkérni PCOS gyanúja esetén.

Ez a két tényező együttvéve vezet a PCOS-ban jellemző tesztoszteron-többlethez. Tehát egy PCO szindrómás nőben az étkezés során elfogyasztot szénhidrátok megemelik az inzulinszintet, az pedig megemeli a tesztoszteron szintet. Fontos tudni, hogy ez minden nőben megtörténik, azonban a PCO szindróma kialakulására a nők különbözőképpen érzékenyek. Vannak olyanok, akiknél már minimális inzulinszint emelkedés is gondot okoz, de olyanok is vannak, akiknél csak nagyon magas inzulinszintek váltják ki a tüneteket.

Tesztoszteron-többlet és elhúzódó ovuláció

A túl sok tesztoszteron megzavarja a petefészkek normális működését. Gátolja a tüszőérést és az ovulációt (peteérést), vagyis a petesejt kiszabadulását a petefészekből. Ez rendszertelen, elhúzódó menstruációs ciklusokhoz, vagy akár a menstruáció teljes elmaradásához vezethet.

Az inzulin és tesztoszteron hatása a petefészekre

1, Ahogy korábban említettem, a magas inzulinszint serkenti a petefészkeket, hogy több androgént (férfi nemi hormont) termeljenek, ugyanakkor megakadályozza a tüszők éretté válását, ami azt jelenti, hogy a petefészkekben lévő apró tüszők felgyülekeznek a petefészekben és ez adja a jellegzetes ultrahang képet.

2, A petesejtek érésének késése vagy hiánya vezet a havivérzések ritkulásához vagy hiányához, ami a PCOS egyik legjellemzőbb tünete.

3, Eközben a tesztoszteron szabadon garázdálkodik a szervezetben és férfiakra jellemző helyeken okoz fokozott szőrzetnövekedést.

Fentebb látható számokkal megjelölve az a három diagnosztikai kritérium (Rotterdami kritériumok), amelyekből kettő megléte esetén jelentjük ki valakiről, hogy policisztás ovárium szindrómás. A diagnózist minden esetben endokrinológus szakorvos mondja ki.

A PCO szindróma egy állapot, tehát nem betegség. Ezt az állapotot a szaknyelvben ovulációs diszfunkciónak hívjuk, amely magyarul azt jelenti, hogy nem megfelelően érlel petesejteket. Az állapot addig tart, amíg a petefészek petesejteket termel, tehát kisgyermek korban, terhesség alatt és a menopauza állapotában nem jelentkeznek vagy legalábbis nem fokozódnak a tünetek.

Célcsoportok és kezelési stratégiák

A PCOS kezelésének alapja: életmód és inzulinszint

A kezelés közös, legfontosabb alapja mindenkinél az, hogy a táplálkozással csökkentsük a szervezet inzulinválaszát. Ez azt jelenti, hogy minimalizálni kell azoknak az ételeknek a fogyasztását, amelyek gyors és nagymértékű inzulinszint-emelkedést váltanak ki.

Sajnos ezek az ételek gyakran azok, amelyeket sokan szeretnek: az édességek és a gyorsan felszívódó, finomított szénhidrátok (pl. fehér lisztből készült pékáruk, cukros üdítők). Ezek teljes vagy szinte teljes kiiktatása az étrendből kulcsfontosságú lépés az inzulinrezisztencia kezelésében, ami a PCOS hátterében áll. Ezzel tudjuk hatékonyan „megnyugtatni” a petefészkeket. A rendszeres testmozgás és a megfelelő táplálkozás minden PCOS-os nő számára alapvető fontosságú, mivel javítja az inzulinérzékenységet és hozzájárul a testsúlykontrollhoz.

Ezt leszámítva a kezelés személyre szabott és mindig az aktuális fő céltól (tünetcsökkentés, teherbeesés, hosszú távú egészség) függ.

Nézzük meg a három fő célcsoportot:

1. Tünetek enyhítése (pl. fogamzásgátlóval)

Ha elsősorban a kellemetlen tüneteket (pl. rendszertelen menstruáció, akné, fokozott szőrnövekedés) szeretné csökkenteni, az alábbi kezelési lehetőségek jöhetnek szóba:

• Fogamzásgátló tabletták
  Ezek a készítmények hormonokat (ösztrogént és progeszteront) tartalmaznak, amelyek segítenek szabályozni a menstruációs ciklust, csökkentik az androgén szintet, és enyhítik a bőrtüneteket. Fontos megjegyezni, hogy a fogamzásgátlók a tüneteket kezelik, de az alapvető inzulinrezisztenciát nem szüntetik meg.
• Androgénellenes gyógyszerek
  Bizonyos gyógyszerek (pl. spironolakton) gátolják az androgének hatását, így csökkentve a szőrnövekedést és az aknét. A spironolakton eredetileg vízhajtó és ennek következményeként vérnyomáscsökkentő, tehát nem mellékhatás nélküli készítmény.

2. Teherbeesési szándék (mio-inozit, stresszcsökkentés, metformin)

Amennyiben terhességet tervez, a kezelés fő célja az ovuláció helyreállítása és a hormonális egyensúly megteremtése.

• Mio-inozit
  Ez egy B-vitaminhoz hasonló vegyület, amelyről számos kutatás kimutatta, hogy javítja az inzulinérzékenységet, serkenti az ovulációt és javítja a petesejtek minőségét. Gyakran alkalmazzák táplálékkiegészítőként PCOS-os nőknél, akik teherbe szeretnének esni. (Férfiak számára is jótékony hatású a spermiumok termelésénél, ahogyan az életmódváltás is!)
• Stresszcsökkentés
  A krónikus stressz (kortizolszint növekszik, amely vérglukóz szint emelkedéséhez vezet, amely aztán inzulintermeléshez) súlyosbítja a PCOS tüneteit. Fontos, hogy találjon egyéniségének megfelelő stresszkezelési technikákat (csak néhány példa: jóga, meditáció, rendszeres testmozgás).
• Metformin
  Ez a gyógyszer elsősorban cukorbetegek kezelésére szolgál, de PCOS esetén is alkalmazzák az inzulinérzékenység javítására. A metformin segíthet a vércukorszint stabilizálásában, csökkentheti az androgén szintet, és hozzájárulhat az ovuláció helyreállításához.
• Testsúlykontroll
  A testsúly normalizálása. Túlsúlyosak esetén akár kis mértékű fogyás vezet eredményre, vékony testalkatúak esetén inkább izomzatépítéssel összekötött nagyobb mértékű helyes étkezés javítja jelentősen az inzulinérzékenységet és a termékenységet.

3. Testsúlykontroll és elhízás (inkretinek)

A testsúly megtartása kulcsfontosságú a PCOS kezelésében. Korunk betegsége, az elhízás súlyosbítja az inzulinrezisztenciát és a hormonális egyensúlyzavart.

• Inzulinrezisztencia és testsúly
  Az elhízott PCOS-os nők gyakran súlyosabb inzulinrezisztenciával küzdenek, ami tovább növeli a tesztoszteron szintjét és súlyosbítja a tüneteket. Számukra a leginkább az javasolt, hogy még a terherbeesés tervezése előtt legalább egy évvel kezdjék el a helyes életmód bevezetését, vagy ha az nem elegendő, mert továbbra sem csökken a testsúly, a gyógyszeres terápia bevezetését. Az inkretin típusú gyógyszerek az esetek nagy többségében megfelelő testsúlycsökkenést eredményeznek.
• Inkretinek
  Ezek a hormonok a bélrendszerben termelődnek étkezés után, és kulcsszerepet játszanak a vércukorszint szabályozásában. Az inkretin alapú gyógyszerek (pl. GLP-1 receptor agonisták) segíthetnek a testsúlycsökkentésben és az inzulinérzékenység javításában, azonban fontos tudni, hogy ezen gyógyszerek alkalmazása mellett nem lehet teherbe esni. Ha terhességet tervez, konzultáljon orvosával a gyógyszeres kezelés módosításáról!

Mediterrán jellegű táplálkozás

Az életmódváltás, különösen a táplálkozás, alapvető fontosságú a PCOS kezelésében. A mediterrán jellegű étrend kiváló választás lehet:

• Alacsony glikémiás indexű szénhidrátok: a rostban gazdag, lassan felszívódó szénhidrátok (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, hüvelyesek) segítenek stabilizálni a vércukorszintet és elkerülni az inzulin hirtelen emelkedését. Javasolható a Dietetikusok Országos Szövetsége által üzemeltetett honlap, az hu tanácsait igénybe venni.
• Egészséges zsírok: az olívaolaj, avokádó, diófélék és magvak gazdagok egyszeresen telítetlen és omega-3 zsírsavakban, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak és javíthatják az inzulinérzékenységet.
• Fehérje: a sovány húsok, halak, tojás és hüvelyesek elegendő fehérjét biztosítanak, ami fontos az izomtömeg megőrzéséhez és a jóllakottság érzéséhez.
• Sok zöldség és gyümölcs: ezek vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek támogatják az általános egészséget.
• Egyéb jótékony hatások: a mediterrán étrend nemcsak a PCOS tüneteit enyhítheti, hanem csökkentheti a szív-érrenszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rákos megbetegedések kockázatát is.

PCOS 35 év felett

Fontos tudni, hogy sok nőnél a PCOS tünetei enyhülhetnek 35 éves kor fölött, sőt, spontán teherbeesés is előfordulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a probléma teljesen eltűnt volna. Ebben az életkorban el kell kezdeni számítani arra, hogy a petefészkek lassan elkezdenek kimerülni, és a termékenység természetes módon csökken.

Ne essen kétségbe! 

Tudom, hogy a PCOS diagnózisa ijesztő lehet, de szeretném megvigasztalni: a PCOS nem jelent meddőséget! Nehezített teherbeesési képességet jelent, de kezelhető, leginkább Ön, vagyis saját maga által! Az életmódváltás a kulcs, de ha az nem elegendő, számos hatékony módszer létezik a tünetek kezelésére és a teherbeesés esélyének növelésére. Fontos, hogy ne adja fel, és aktívan vegyen részt a kezelésében! Keressen fel orvost, dietetikust, és találja meg az Ön számára legmegfelelőbb utat! Együtt, a megfelelő információkkal és támogatással, sikeresen karban tartható a PCOS, és ezáltal kiteljesedhet az élet!

Idézem Dr. Andrew Weil-t: „Az egészség nem a tökéletesség, hanem az egyensúly állapota.”

Üdvözlettel,
Dr. Reszler Beáta