Fájdalmas menstruáció szindróma N9440

Mi a fájdalmas menstruációs szindróma (dysmenorrhoea)?

A fájdalmas menstruációs szindróma, más néven dysmenorrhoea, a fiatal nők körében gyakori jelenség, különösen a tinédzserek között. Ebben az összefoglalóban célom, hogy átláthatóvá és érthetővé tegyem ezt az állapotot, mivel úgy tapasztalom, hogy a szakemberek gyakran kevés figyelmet fordítanak rá.

Sok páciensem hiszi, hogy a jelentős fájdalmak hátterében valamilyen betegség húzódik meg. Gyakori, hogy endokrinológushoz fordulnak annak reményében, hogy fény derül női hormonjaik működésének okaira. Nehéz számukra elmagyarázni, hogy hormonális szempontból minden rendben van, és fájdalmaik mögött egy menstruációhoz köthető, de más molekuláris mechanizmusokra visszavezethető állapot áll.

A dysmenorrheának, vagyis a fájdalmas menstruációnak két fő típusa van: elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder).

Az elsődleges dysmenorrhea olyan menstruációs fájdalom, amelynek nincs kimutatható szervi oka. A másodlagos dysmenorrhea esetén viszont a fájdalmat valamilyen betegség vagy elváltozás okozza, például az endometriózis.

A hasonló elnevezés és tünetek miatt ezt a két típust gyakran összekeverik. Emiatt előfordul, hogy már serdülőkorban komoly szervi okot keresnek a menstruációs fájdalom mögött, pedig a másodlagos dysmenorrhoeát okozó betegségek – mint az endometriózis, a méhpolip, az adenomyosis vagy a mióma – általában csak később, a húszas–harmincas években jelennek meg és okoznak panaszokat.

Ezzel szemben az elsődleges dysmenorrhea már a menstruáció megjelenésétől kezdve fájdalmat okozhat. Ritkán előfordulhat az is, hogy a két típus egyszerre van jelen.

A továbbiakban csak az elsődleges dysmenorrhoeával, vagyis a fájdalmas menstruációs szindrómával foglalkozunk.

Családi vonatkozások

A menstruációs görcsökre való hajlam gyakran öröklődik. A kutatások szerint, ha egy nő édesanyja vagy lánytestvére erős fájdalmakkal küzd a menstruáció alatt, nagy a valószínűsége, hogy nála is jelentkeznek hasonló tünetek. A családi kórtörténet tehát fontos támpont, mert a genetika az egyik legfőbb kiváltó oka lehet a panaszoknak.

A tünetek jellemző megjelenése:

A 12-13 éves korban jelentkező első kellemetlen havivérzések már előrevetíthetik a későbbi panaszokat. A fájdalom intenzitása nem feltétlenül az első vérzéssel éri el a csúcspontját, hanem gyakran fokozatosan épül fel. A dysmenorrhoea súlyosságát nem csupán a fájdalom skáláján (1-10) mért érték határozza meg, hanem az életminőségre gyakorolt hatása:

• Enyhe/Mérsékelt: A fájdalom zavaró, de gyógyszerrel vagy pihenéssel kontrollálható, a napi rutin folytatható.
• Súlyos/Korlátozó: A görcsök olyan intenzitásúak, hogy az érintett képtelen ellátni a munkáját vagy részt venni az oktatásban. Ilyenkor gyakran kísérő tünetek is fellépnek, mint például:
• Hányinger, hányás.
• Ájulásközeli állapot vagy szédülés.
• Erős derékfájdalom és emésztési panaszok.

Miért maradt a társadalom számára láthatatlan?

Sajnos még ma is tartja magát az a káros nézet, hogy „a fájdalom a női sors része”, vagy hogy „csak túl alacsony a fájdalomküszöböd”. Bár a dysmenorrhoea miatti kiesett munkaórák és iskolai hiányzások globálisan dollármilliárdos kiesést okoznak a gazdaságnak, ez a szám sokáig rejtve maradt. Évtizedekig a gyógyszerkísérleteket és az orvosi alapkutatásokat túlnyomórészt férfiakon (vagy hím laboratóriumi állatokon) végezték. Az indoklás az volt, hogy a női ciklus hormonális ingadozásai „zavaró tényezők” a kísérletben. Ez oda vezetett, hogy keveset tudunk a kifejezetten női fájdalom-mechanizmusokról és nem mellesleg a fájdalomcsillapítókat nem a női test sajátosságaira optimalizálták.

Szerencsére az utóbbi években elindult egy változás. Attól, hogy valaminek nem ismerjük minden molekuláris részletét vagy nincs „látható” sebe, a fájdalom élettani hatásai ugyanolyan rombolóak, mintha egy klasszikus betegségről lenne szó.

A probléma láthatatlanságához nagyban hozzájárultak a történelmi és demográfiai változások is. Dédanyáink idejében a nők a korai és gyakori gyermekvállalás, valamint a hosszú szoptatási időszakok miatt töredékannyiszor menstruáltak, mint a modern kor asszonyai, ráadásul a hüvelyi szülés sokaknál természetes módon enyhítette is ezeket a panaszokat. Ma azonban, a gyermekvállalás kitolódásával, a nőknek évtizedeken át kellene elviselniük a havi rendszerességű fájdalmat.

Miért fáj nekem és a másiknak nem?

A méh minden hónapban vastag nyálkahártyát növeszt, amelyet, ha nem jön létre terhesség, lebont és eltávolít. Ebben segít a prosztaglandin, egy hormonszerű anyag, amely összehúzódásra készteti a méh izmait. Ha túl sok termelődik belőle vagy a méh érzékeny rá, erős görcsök és fájdalom jelentkezhetnek.

A prosztaglandinok nemcsak menstruációkor, hanem gyulladásos folyamatok során is termelődnek. Ezért nem meglepő, hogy a menstruáció alatti fájdalom nagyon hasonlíthat ahhoz, amit például egy torokfájást okozó vírusfertőzésnél érzünk.

A különbség: fájdalmas menstruáció szindróma esetén nem vírusok váltják ki a folyamatot, hanem maga a havivérzés. A szervezet reakciója és a tünetek azonban sok szempontból hasonlóak. A menstruációs görcsök mértéke egyénenként nagyon eltérő lehet, biológiai okok miatt. A fájdalom egyik fő oka az, hogy a prosztaglandinok hatására a méh izmai erőteljesen összehúzódnak. Ezek az összehúzódások átmenetileg elszoríthatják a méh vérellátását, ami oxigénhiányos állapotot, úgynevezett ischaemiát hoz létre. Az oxigénhiány önmagában is fájdalmat okoz, hasonlóan ahhoz, amit például egy izomgörcsnél vagy erős fizikai terhelésnél tapasztalunk. Ez magyarázza azt is, hogy a fájdalmas menstruáció nem „képzelt” vagy túlérzékenység kérdése, hanem egy valódi, mérhető élettani folyamat következménye.

Mit tehetünk?

A fájdalmat többféle módon lehet enyhíteni. Az első megközelítés a tünetek csökkentése.

Ide tartozik például a meleg alkalmazása. A hő hatására az izmok ellazulnak, a vérerek kitágulnak, így javul a méh vérellátása, csökken az ischaemia, és ezzel együtt a fájdalom is. Ezért sokaknak segít a melegvizes palack vagy a meleg fürdő.

A másik gyakori lehetőség a gyulladáscsökkentők használata. Az olyan nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen vagy a naproxen, gátolják a prosztaglandinok termelődését. Mivel ezek az anyagok felelősek az erős méhösszehúzódásokért és a gyulladásszerű tünetekért, a szintjük csökkentésével a fájdalom is mérséklődik.

Ez a megközelítés tehát nem a kiváltó okot szünteti meg, hanem a fájdalom és a kellemetlen tünetek intenzitását csökkenti, gyakran gyors és hatékony enyhülést hozva.

A másik megközelítés nem csak a tüneteket kezeli, hanem igyekszik csökkenteni vagy megszüntetni a kiváltó okot. Ennek egyik módja a progeszteron nevű hormon szintjének emelése a ciklus során.

A progeszteron az ösztrogén mellett az egyik legfontosabb női nemi hormon. Szerepe többek között az, hogy visszafogja a méhnyálkahártya túlzott megvastagodását. Ennek következtében a menstruáció során kevesebb nyálkahártyának kell leválnia, ami általában kisebb vérzéssel és enyhébb fájdalommal jár. Az alaptézis tehát egyszerű: minél kevesebb a leváló nyálkahártya, annál kisebb a fájdalom.

A progeszteronszint többféle módon növelhető. Az egyik lehetőség a szájon át szedett, szintetikus progeszteront tartalmazó hormonális fogamzásgátlók alkalmazása. Minden hormonális fogamzásgátló alapja valamilyen progeszteron-hatású készítmény.

A progeszteron folyamatos szedése vagy használata sok esetben jelentősen csökkenti, sőt akár teljesen meg is szüntetheti a menstruációs fájdalmat. Ennek oka, hogy megfelelő adagban megakadályozza a méhnyálkahártya felépülését, így nincs – vagy csak minimális – nyálkahártya, amelynek le kellene válnia, és ezáltal a fájdalom forrása is megszűnik.

A progeszteronok többféle formában is alkalmazhatók, attól függően, hogy valaki természetesebb megoldást keres, vagy hormonális kezelést választ.

Léteznek természetes eredetű készítmények, például a yam gyökérből származó progeszteron-előanyagok. Ezek nem közvetlenül tartalmaznak hormont, hanem a szervezet saját hormonális folyamatait támogatják, és enyhébb esetekben segíthetnek a ciklus egyensúlyának javításában.

A barátcserje (Vitex agnus-castus) hatásairól is érdemes beszélni, mert ez az egyik leggyakrabban alkalmazott természetes szer a ciklus támogatására. A barátcserje nem tartalmaz hormont, és nem is hormonpótló. A hatása az agyalapi mirigyen keresztül érvényesül: csökkenti a prolaktinszintet, ami közvetve támogatja a sárgatest működését. Ennek eredményeként a szervezet saját, endogén (belső) progeszterontermelése fokozódhat a ciklus második felében. (Ez különösen fontos azoknál, akiknél a fájdalmas menstruáció hátterében relatív ösztrogéndominancia vagy alacsony progeszteronszint áll.)

A természetes folyamatok általában csak enyhítik, de nem szüntetik meg teljesen a panaszokat.

A hormonális megoldások között szerepel a progeszteronok szintetikus formáinak alkalmazása. Mivel minden hormonális fogamzásgátló alapját a progeszteron adja, a szájon át szedhető fogamzásgátlók jó alternatívát jelenthetnek azoknak is, akik nem kifejezetten fogamzásgátlás céljából, hanem tüneteik enyhítésére használják ezeket. A szintetikus progeszteron tartalom hozzájárulhat a méhnyálkahártya növekedésének mérsékléséhez vagy megszüntetéséhez. Ezeknek a készítményeknek a hatása csak rövid ideig, nagyjából három napig tart, ezért az eredményes enyhülés érdekében folyamatos szedésre van szükség.

Ide sorolhatók az LNG-IUS-ek, vagyis a levonorgesztrelt tartalmazó méhen belüli eszközök is. Ezek közvetlenül a méhben hatnak, hosszú távon mérséklik a méhnyálkahártya vastagságát, valamint csökkentik a menstruációs vérzés mennyiségét. Ennek eredményeként a fájdalom gyakran jelentősen csökken vagy teljesen megszűnik.

Ezek a módszerek mind ugyanarra az alapelvre épülnek: a progeszteron hatásának erősítésével kevesebb nyálkahártya épül fel, ami kevesebb fájdalommal jár a menstruáció során.

A gyógyszerek mellékhatásai

Minden hatóanyaggal rendelkező gyógyszer rendelkezik mellékhatásokkal, legyen szó akár fogamzásgátlókról, fájdalomcsillapítókról vagy természetes készítményekről, például barátcserjéről. A gyógyszeripar által előállított termékek biológiai hatása nem feltétlenül különbözik a természetes eredetű gyógynövényekétől. Az alkalmazás célja, hogy a panaszok hátterében álló folyamatokat pontosan felmérve, megfelelő mennyiségű és hatású szerrel avatkozzunk be, miközben törekszünk a mellékhatások minimalizálására.

A legfontosabb tényező az egyéni mérlegelés. Mivel minden szervezet eltérő, egységes megoldás nem létezik. Vannak, akik számára az életmódváltás vagy gyógynövények, például a barátcserje alkalmazása hozhat enyhülést; míg mások esetében a hormonális egyensúly helyreállítása vagy egy méhen belüli eszköz beültetése jelenthet tartós javulást a menstruációval összefüggő panaszok kezelésében.

Legfontosabb megállapítások

A fájdalom valós: Az oxigénhiányos izomösszehúzódások élettani folyamatként okoznak panaszokat, ezt objektív tények támasztják alá.

Számos kezelési lehetőség elérhető: A különböző módszerek – például a melegvizes palack használata vagy a célzott gyógyszeres terápia – egyénenként eltérően eredményesek lehetnek.

Szakember bevonása ajánlott: Amennyiben a fájdalom akadályozza a mindennapi tevékenységeket (például tanulás, munka, társas kapcsolatok), célszerű orvosi konzultációt igénybe venni, hogy a páciens számára legmegfelelőbb megoldás születhessen.

Összegzésként kiemelendő: a menstruációs fájdalmak hátterében komplex élettani folyamatok állnak, amelyek ma már hatékonyan kezelhetők megfelelő szakmai támogatással.