Betegtájékoztató
Diagnózis, magyarázatok, teendők, ajánlások
Bakteriális vaginosis
A Bakteriális vaginosis N7610 diagnózisokkal ellátott pácienseinknek készült tájékoztató
A bakteriális vaginosis okai és kialakulása
A hüvely nem steril terület. Anatómiai elhelyezkedése miatt közel van a végbélnyíláshoz, valamint a nemi élet és a szülés során is olyan folyamatok zajlanak, amelyek természetüknél fogva nem steril környezetben történnek. Ezek a körülmények lehetővé teszik, hogy különböző baktériumok könnyen bekerüljenek a hüvelybe, és bizonyos esetekben elszaporodanak.
A szervezet – különösen a női, illetve az anyai szervezet – védekező képessége nagymértékben attól függ, hogy a hüvelyben jelen lévő baktériumok összetétele megfelelő-e. Ezek a baktériumok alkotják a hüvelyi mikrobiomot, amely fontos védelmi szerepet lát el: gátolja a kórokozók megtelepedését és elszaporodását. Amennyiben ez a védelem meggyengül, nő annak a kockázata, hogy a környezetben lévő baktériumok, származzanak azok akár a végbélnyílás felől vagy szexuális partnertől, a hüvely meleg, párás és tápanyagokban dús környezetében elszaporodnak és átveszik az uralmat. Pont úgy, mint egy háborúban, ahol a meghódítandó terület a hüvely belseje, a védvonal katonái az úgynevezett Lactobacillusok, a támadó fél pedig lehet akármilyen.
A normál hüvelyflóra védelme elsősorban kémiai jellegű. A hüvelyben élő baktériumok savas környezetet tartanak fenn, amely gátolja a kórokozók elszaporodását.
Ezt a savasságot a Lactobacillusok azáltal tartják fenn, hogy a hüvelyhám sejtjeiben raktározott cukrot (glikogént) tejsavvá alakítják. Egy egészséges, reproduktív korban lévő nő esetében a hüvely pH-értéke jellemzően 3,8 és 4,5 között mozog. Ez az erősen savas közeg olyan, mint egy láthatatlan vegyi pajzs: a legtöbb káros baktérium és gomba számára ez a környezet egyszerűen élhetetlen, így esélyük sem marad a megtelepedésre.
A savas kémhatás önmagában csak az első védvonal. A valódi nehéztüzérséget azonban bizonyos Lactobacillus-törzsek jelentik. Például Lactobacillus crispatus tábornok lenne egy emberi hadseregben. Ez a baktérium nemcsak passzívan várja a támadást, hanem aktív kémiai hadviselést folytat.
Így néz ki a Lactobacillusok „fegyvertára”:
- Hidrogén-peroxid (a belső fertőtlenítő)
A L. crispatus , L. jensenii vagy a L. gasseri hidrogén-peroxidot termelnek. Ez az anyag oxidatív stresszt okoz a kórokozóknak, gyakorlatilag „belülről égeti el” a támadó baktériumok sejtjeit, mielőtt azok elszaporodhatnának. - Bakteriocinek
Ezek olyan speciális fehérjék, amelyek csak a káros mikrobák sejtfalát támadják meg és lyukasztják ki, miközben a sajátjaikat és a szervezet sejtjeit teljesen épségben hagyják. - Élő pajzs (a biofilm)
A Lactobacillusok szorosan egymáshoz és a hüvely falához tapadnak, létrehozva egy összefüggő védőréteget. Amíg ez a „biopáncél” ép, a kórokozóknak esélyük sincs.
Amikor a védelem meggyengül
Ebben a zárt rendszerben minden a létszámon múlik. Ha a Lactobacillusok száma lecsökken – például egy antibiotikum-kúra miatt, amely válogatás nélkül tizedeli meg a baktériumokat –, a védvonalon rések keletkeznek. Ilyenkor a pH-érték emelkedni kezd, a vegyi pajzs meggyengül, és a korábban elnyomott, vagy kívülről érkező kórokozók azonnal megkezdik a „hatalomátvételt”.
Tehát amikor a savas kémhatás és a Lactobacillusok száma lecsökken, a hüvely ökoszisztémája védtelenné válik. Ilyenkor olyan baktériumok kezdenek elszaporodni, amelyek normál esetben csak elvétve vagy egyáltalán nincsenek jelen ezen a területen. A leggyakoribbak között van a Gardnerella vaginalis.
A Gardnerella vaginalis baktérium felelős a bakteriális vaginózis nevű állapotért.
A Gardnerella ritkán dolgozik egyedül; általában más, oxigénmentes környezetet kedvelő (anaerob) baktériumokat is maga mellé vesz, és velük együtt borítja fel a flóra egyensúlyát. Ezt az állapotot nevezzük bakteriális vaginózisnak (BV). Ráadásul olyan enzimeket termel, amelyek lebontják a hüvely védő nyákrétegét, így még könnyebben meg tud tapadni. Jelenlétének legárulkodóbb jele az erős, kellemetlen, leginkább halra emlékeztető szag. Ez különösen intenzívvé válhat szexuális együttlét után vagy a menstruáció alatt, amikor a pH-érték eltolódik. A Gardnerella gyakran nem okoz olyan fokú viszketést vagy fájdalmas gyulladást, mint a gomba. Sokszor csak a kellemetlen szag és a megváltozott váladék az egyetlen tünet.
Diagnosztika
A diagnózishoz az orvosok gyakran úgy jutnak, hogy a következőket kezdik vizsgálni:
- Hüvelyváladék megtekintése: híg, szürkésfehér váladék
- Ph papír használata: a hüvely pH-ja 4,5-nél magasabb (lúgosabb irányba tolódik)
- Amin-teszt (vagy „szagminta”): Ha a váladékhoz egy speciális lúgos oldatot adnak, a halszag azonnal felerősödik.
- Kulcssejtek (Clue cells): Ez a legbiztosabb jel, amit mikroszkóp alatt látni. A „kulcssejtek” olyan hüvelyhámsejtek, amelyeket tömegesen leptek el a Gardnerella baktériumok, amitől a sejt széle szemcséssé, elmosódottá válik.
A hüvelyváladékból vett mintában ma már kimutatható a baktérium DNS-e, ami rendkívül pontos eredményt ad, és segít meghatározni a baktérium pontos mennyiségét is.
Ezekben az esetekben olyan baktériumok kezdenek elszaporodni, amelyek normális esetben csak elvétve vagy egyáltalán nincsenek jelen ezen a területen. A három leggyakoribb: Gardnerella vaginalis, Candida albicans és Escherichia coli. A bakteriális vaginózis nevű állapotért a Gardnerella vaginalis nevű baktérium a felelős.
A Gardnerella kezelése gyakran próbára teszi a páciensek és az orvosok türelmét is. Bár a baktérium érzékeny bizonyos antibiotikumokra, a gyógyulás utáni kiújulási arány sajnos meglehetősen magas.
Kezelés
A terápia általában két lépcsőből áll:
- Célzott irtás
Specifikus antibiotikummal (például klotrimazol, metronidazol vagy klindamicin) tabletta vagy hüvelyi gél formájában. - Visszatelepítés
Probiotikus hüvelykúpokkal vagy gélekkel megpróbáljuk mesterségesen pótolni a Lactobacillusokat, hogy helyreálljon a savas védőgát.
Ösztrogénszint és bakteriális vaginózis
A hüvely védelméért felelős Lactobacillusoknak „üzemanyagra”, úgynevezett glikogénre (cukorra) van szükségük. Ennek termelődését az ösztrogén hormon irányítja. Ha az ösztrogénszint alacsony (például menstruáció előtt, szoptatás alatt vagy a változókorban), kevesebb a tápanyag, a védősereg éhezik, a pH pedig megemelkedik, utat nyitva a kórokozóknak. Ez az oka annak, hogy fenti állapotokban a krónikus hüvelygyulladás sokkal gyakoribb jelenség és ezért javasoljuk a savas hüvelyflóra pótlókat havivérzés után bakteriális vaginosisban.
A hüvelyflóra egyensúlya folyamatosan változó rendszer, amelyet a mindennapi szokások is befolyásolnak. A tudatos életmód részeként kerülni kell a túlzott tisztálkodást, a lúgos szappanokat és az intim zuhanyt (irrigálást), mivel ezek eltávolítják a Lactobacillusokat. Javasolt a tiszta vizes mosakodás vagy speciális, alacsony pH-jú lemosók használata, valamint a pamut fehérnemű viselése.
Recept nélkül is elérhetők hatékony segítségek: a hüvelyi probiotikumok pótolják a tejsavbaktériumokat, a tejsavas gélek pedig helyreállítják a savas kémhatást. Kiegészítő megoldásként szóba jöhet a gyógyszertári hígítású teafaolaj vagy az ezüst-kolloid, de ezekkel óvatosan kell bánni, csak konkrté tünetekkel járó állapotokban alkalmazni, mert a jótékony flórát is gyengíthetik és használatuk után érdemes probiotikus kúrát alkalmazni. Az étrend is sokat számít: a finomított cukor kerülése és az élőflórás élelmiszerek fogyasztása támogatja a szervezet általános védekezőképességét.
Az információk nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot és a személyre szabott szakorvosi tanácsadást.
Az oldalon olvasható információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, diagnózist vagy kezelést. A leírtak nem minősülnek explicit orvosi tanácsadásnak, és nem alkalmasak önálló egészségügyi döntések meghozatalára. Egészségügyi panaszaival, kérdéseivel minden esetben forduljon szakorvoshoz.